[PUF] Helyszínek & iskolák

Azalatt a három év alatt, mialatt az egyetemnek nevezett épületbe jártam, sikerült bejárnom a Józsefvárost is. Életemben egyszer tévedtem ott el, a többi esetben elindultam valamerre, és a sugaras kialakításnak köszönhetően el is jutottam valahova.

Mai írásomban pedig többnyire azt fogom kielemezni, mi és hogyan volt a József/Ferencváros megfelelő részeiben, iskolai szempontból. Mert ezt a bevezetőt azért írtam, miszerint ugyan bejártam a Józsefvárost, és a vele erősen szomszédos Ferencváros kapcsolódó részeit, tudom, hol lakott Boka, Nemecsek, PONTOSAN hol volt a grund, meg a dohánygyár, de a vörösingesek iskolája előtt maximum egyszer baktattam csak el, és akkor is gyorsan.

Egészen tegnapelőttig.

× A reáltanoda

sötét és apró utca (bár hozzá kell tenni, hogy nem sötétebb, mint a Pál este, és ESTE mentem) maga a Vörösmarty gimnázium pedig a fent látható állapotban leledzik jelenleg. Meg kellett volna lepődnöm, hogy a vörösingesek is gyakorlatilag a környéken lakhattak, bár teljesen evidens, mivel jóval később Pásztor Árpád is írásaiba foglalja a Muzi-ban, hogy a helyi gyerekbandák hogyan verődtek össze. 

Mégis meglepett a tény, hogy a reáltanoda (aminek a falán egy picinke tábla máig hirdeti, hogy az volt) nem a Józsefváros/Ferencváros másik végében volt, így amikor egyszer azt írtam, hogy „Áts Feri baktatott utcákon keresztül, aztán szembetalálkozott Gerébbel” akkor maximum 3-4 utcáról beszélhetünk.

Ha valaha szóba került volna a vörösinges vezérnél az, hogy nekik milyen más „jogon keresztül jár a grund” akkor biztos nem vehette volna bele azt az apropót, hogy az ő iskolájuk közelebb van hozzá, ugyanis a KÉT ISKOLA PONTOSAN UGYANANNYIRA VAN A GRUNDTÓL. ez csak így eszembe jutott „miért ne” alapon, aztán lemértem, és igaz. A Lónyay (akkor Soroksári) és a Horánszky (akkor Zerge) utcától pontosan ugyanannyira van a grund. térképen jelöltem pirossal a vöröskék, kékkel a mieink, és feketével a grund helyét:

isten bocsássa meg, ez a térkép 1903-as

mielőtt gyorsan ki kéne számítani a keletkezett háromszög területét, megyek tovább.

de mivel ez az apropó nem kerül szóba, ezért ezt a mondatot akár el is vethetjük. Az a másik apropó, hogy a fiúknak nem volt fociterülete pedig felveti azt a kérdést, hogy vajon tényleg CSAK ÉS KIZÁRÓLAG a szigeten tanyáztak, vagy az őrt kikerülve mászkáltak az akkor még kétszer ekkora Füvészkert területén? 

mert hogy a Füvészkert maga körülbelül két és félszer nagyobb volt az egész grundnál, volt saját tava, romja, szigete, rengeteg bokor és fa, és valószínűleg lopható gyümölcs és zöldség is, ami nem mellékes akkor, mikor az ember órákig gyűlésezik egy farönkön ülve (de nem adok ötleteket). ez mind egy más téma.

visszatérve az iskolákra: nyilvánvalóan máshogy nézett akkor még ki a Zerge utca is, most próbálják a régi épületeket lenyomni az újak, azt a feltételezést viszont nem lehet elnyomni, hogy a két csapat úton-útfélen egymásba akadhatott, ha éppen ment hazafelé, vagy a dolgára.

Az pedig megerősített tény, hogy a József/Ferencvárosban laktak tehetősebb és kevésbé tehetősebb emberek is. Csele és Geréb, akik nyilvánvalóan a tehetősebb kategóriát erősítik szintén nem lakhattak olyan messze a grundtól, mint pl Boka és Nemecsek, akik ugyan a Ferencvárosban laktak, de kemény 3 percükbe tellett átérni a grundra. Ugyanis a gyerekcsapatok HELYI gyerekekből álltak. Molnár Ferenc is a József krt 83-ban lakott, ami a grund mellett levő háztömb. 

szinte már irigykedek, minden mennyire helyben van itt…

Viszont mintegy megjegyzésként hozzá kell tennem, hogy máig érvényben vannak a réteg-keveredések, a Józsefvárosnak van Palotanegyede, és Népszínház utcája is, aki este, vagy szürkületkor mindegyikben járt, tudni fogja, miért említem ezt meg.

Mindezzel csak azt akartam erősíteni, hogy igen, a gyerekek helyi gyerekek voltak, és meglepő módon a vörösingesek is helyi gyerekek lehettek(max Ferencvárosiak), bár nagyobb eséllyel laktak a Szigony utca környékén inkább, mint a mai Palotanegyedben, vagy a grundhoz/klinikához közel.

Tény továbbá az is, hogy az említett „Ludovika”, amit Rácz tanár úr ejt ki a száján, újabb gondolatokat vet fel, mégpedig azt, hogy a Pál utcaiak „canonban” jártak a vörösingesek területe felé. Végülis miért ne? 

A Ludovika akadémia gyakorlatilag szemben van a Füvészkerttel, ahova a vörösingesek a könyv szerint főként esténként jártak, nem kora délután, mint a mieink a grundra.

Mondjuk a dolog érthető, mert a fk. sötétedés után zár, és zárt gondolom akkor is.

A Muzi-ban nagyon csúnyán néznek a főszereplőre, mikor elmegy a Pollack Mihály téri fiúkhoz, és „csak úgy random” be akar közéjük állni. a gyerekeknek volt egy adott területe, ahol megtűrték az övéiket, de nem tűrték meg az idegeneket. 

A Múzeumkert valószínűleg egy, a regény idején (azaz 1889-ben) még nem csapat által uralt, hanem egy „semleges” terület volt, ahol ez és az is megfordulhatott (és ülhetett a padon, ha volt nála pénz, hehe) 

Ezért történhetett meg az, hogy a mieink ott golyóztak, a vörösingesek pedig éppen arra tévedtek, mert NEM a fk-ben voltak, és megtörtént az einstand. Olyan esetről nem tudok, amikor egy adott csapat fiai egy más területen raboltak volna einstand keretében tárgyakat, ezért feltételeztem, hogy tényleg még semleges terület volt a múzium.

× A református iskola

A mai Lónyay utcában megtalálható, a csuda tudja ma hogy hívják iskola, ahova maga Molnár is járt, -hirdeti ezt egy pici tábla is-  volt a mieink iskolája. innen kanyarogva, mint a könyvben, el lehet jutni a grundra, ami, csak hogy tisztázzuk, a Józsefvárosban van, de ez a suli a Ferencben. sokkal barátságosabb az az utca nekem valamiért, már akkor is az volt, amikor….hát, végülis mindig is tudtam, hogy a fiúk oda jártak, de valahogy ahhoz a területhez jobban viszonyultam.

több kimondott tény van arról az iskoláról, mint a vörösingesekéről, teljesen egyértelmű, hogy miért.

× Kinizsi utca

Boka János házáról viszont már sokkal kevesebbet tudunk meg. „…a Kinizsi utcában lakott egy szerény földszintes házban”. már három éve, mikor először találtam meg ezt a kedves utcát, amit vehetünk a Mária utca folytatásának, ami keresztezi a Lónyay utcát IS, akkor sem volt benne egy földszintes ház sem, nemhogy szerény földszintes.

Itt és most fontos megjegyezni, hogy akkor, mikor a regény játszódik, még nincs Iparművészeti Múzeum sem. valószínűleg egy kis háztömb volt a helyén. 

Boka házát pedig teljes homály fedi. Bal, vagy jobb oldal? Eleje, vagy vége? Mindenesetre ez az egyik legjobb utca arra, hogy az ember akárhova indul, azt a helyet gyorsan meg tudja közelíteni. Mondjuk éppen a legjobb barátja házát, ami a párhuzamos utcában van.

× Rákos utca 3.

Nemecsek házáról konkrét utalást kapunk. 

a mai Hőgyes Endre utca 3-ban még tábla is van (megjegyzem, NINCS KOSZORÚ megint.) arról, hogy kedves főszerplőnk itt, és sehol máshol lakott x évig. A grundtól ez is kb 3 percre helyezkedik el, pont addig tart átérni ma is, amíg a musicalben Boka hazaviszi Nemecseket. 

Ma egy unitárius templom helyezkedik ott el, kíváncsi szemekkel a kamera mögött, hogy mit nézek ott időről időre. Ha Boka háza szerény volt, akkor Nemecseké valószínűleg még szerényebb, és ezzel meg is találtuk a Ferencváros akkori szerény negyedét.

Köztudott, hogy az Üllői út választja el a két kerületet egymástól, tehát a fiúk pont a határon laktak.

egyelőre ennyit a térképes kalandokról, és a lakóhelyekről, ha eszembe jut valami, más színnel még hozzáadom a posthoz. 

Fábri Zoltán 100

Tegnap fogtam magam, és felkerekedtem Fábri Zoltánt „meglátogatni”..vittem neki virágot, de alig tudtam hova tenni. most mintha csak virágosnál lennénk, tele van a sírja körül koszorúkkal minden.

egyszer 100 éves az ember…

a mai napon pedig végre megnézhettem a Pál utcainak azt a felújított verzióját, amiről Nyikával már annyit beszéltünk. 4K, képileg és hangilag feljavítva. moziban. ráadásul az Uránia szééép.

és ez látszik is.

nem lehetek elég hálás annak a csapatnak, aki kockánként szkennelve megcsinálta ezt a feljavított verziót.

12 éves Pál utcais „karrierem” során még sohasem láttam így a filmet, pedig láttam már több, mint 30 alkalommal.

•         színvilág. sokkal szebbek a színek, nem fakó a kép, és persze tűéles, ahogy egy filmfilmnek lennie is kell.
•         fények. a fényelés is beletartozott, ami halandó embernek lehet, hogy fel sem tűnik, de én láttam azért a korrekciókat, főleg az esti és éjszakai jeleneteknél. végre rendesen látszódott minden. ezen kívül nincs karc rajta.
•      hangügy. feltételezésem szerint az anno több hangsávon mozgó filmet megint több hangsávra szedték szét, így kiderülhetett, hogy Nemecsek reagál a gittegylet parancsára, nem pedig szótlanul tűri a dolgokat. a kiabálások tényleg kiabálások…..és sokkal jobban szét van választva a szentháromság: a beszéd, az effektek és a zene.

a film két dologra segített ismét ráébredni. az egyik az, hogy nagyon de nagyon szeretem Fábrit, Illést, és a munkásságukat. zseniálisat alkottak. Nem csak a PUFfal, de főleg most ezt elemzem ki (várom a többi filmet)…ugyanaz a helyzet, mint a Nepp-Ternovszky duóval, hogy az ő felfogásuk és ábrázolásmódjuk áll hozzám a legközelebb.

a másik pedig az, hogy igen, még mindig, ugyanúgy, sőt ha lehet, jobban is szeretem Bokát <D

boldog 100-at, Mester!

(igen, ma még több virág volt nála)

Fábri 100.

Élő egyenes adásban tudósítás következik; méghozzá párhuzam a Hannibál tanár úr és a PUF 1968 között. mert hogy volt nem is kevés, így bárki leszűrheti a lényeget, azt, hogy "csak nem a Pál utcais pasi rendezte ezt is?!" és akkor még elég egyszerűen, a köznyelv arcátlan használatával éltem...

mert hogy igen. 

Most bekapcsolódó, az oldalt teljesen véletlen megtaláló embereknek üzenem, hogyha tovább akarnak olvasni, akkor wikipédiázzanak egy kicsit, hogy ki is ez a "pasi"...

következzenek a párhuzamok, vagy visszatérő motívumok, hívjuk bárhogy is őket, ez a rendező egyik jellemzője. 
mindenekelőtt csöndben megjegyezném, hogy ez az ember egy zseni, ergo az író szubjektíven áll a dolgokhoz.

anno a filmek általában okosan kezdődtek, vagyis a stáblista jelentős részét már a film elején kiírták. most sem volt ez kivétel. (A filmben megint...azaz nahát, szerepelt FZ felesége is, volt a filmgyártás idősebbik(és tapasztaltabb) krémjével egy beszélgetésem, amelynek az lett a mottója, hogyha eme asszony a PUFban is szerepelt volna, akkor minden bizonnyal fő szerepet kapott volna, tehát ő lett volna a grund. )

a nyitósnittek is hasonlóak. már azok, mondtam, remekül kezdődik a film. 

mit ad isten, a nyitósnittben nem megint egy verklit látunk? elárulok egy óriási spoilert: a végén is látjuk, tulajdonképpen ez ad keretet az egész filmnek. 
mindkettőnek. 

nem az elején van, de a következő snitt is elég hasonló (tekintettel arra, hogy a később említendő szórakozás még a 30as években is szórakozásnak számított)

ajjaj, gyerekek...itten einstand lesz....

a golyózás, a mára kiveszett sport(?)akkoriban is nagyon népszerű volt a gyerekek körében. mit mond ma a gyerek erre? az engribördz jobb.......

most pedig menjünk sorrendben. 

mint a filmet még nem látott olvasó is kitalálhatta, az a bácsi kulcsfontosságú elem a filmben. sőt, ő a főszereplő. Nyúl Béla (nahát, milyen ismerős!), akinek szinte már orosz izé, szovjet írók főhőseihez(csinovnyik) hasonló sorsa a film előrehaladtával halad a végkifejlet, azaz a tragédia felé. 

a Körhintánál tökre rákészültem, hogy tragikus lesz a vége, ott nem lett az, de itt váratlanul ért a dolog. 

Bélánk tanár egy iskolában, ráadásul, fiúkat tanít. 

Az alsó kép ugyan a Balogh Bélás Pál utcaiból van, de szinte már túl gyanús, hogy a Mester azt a PUF verziót is látta, mielőtt megcsinálta a sajátját. rendben, ráfoghatjuk, hogy ez egy elég sokszor használt beállítás termeknél, dehát...

főhősünk, mármint a Béla az egyik snittben elég bódult állapotban énekel és táncikál egy lépcsőházban. évekkel később (H tú 1956, PUF 1968) hasonló a boldogság, meg a jelenet is. 

és nem ez az egyetlen jelenet, amikor a szereplő az őrület határán van, hallucinál, vagy csak egyszerűen nem úgy látja (az italtól/láztól) a képet, ahogy látnia kéne.

a későbbi PUFhoz hasonlóan itt is egymásnak esnek az ellenségek: leginkább a jelenetet egy Bud Spencer-filmből szedett verekedési zene jellemezné. ne felejtsük el, hogy mindkettő film feldolgozás, és azt se, hogy harcjelenetet még szűkből véve sem egyszerű forgatni. hát még totálban. 

következő harcászati jelenetünknek is örültem, bár ez pont nem egy olyan erős párhuzam, de szerencsére (vörösinges-párti emberek itt fogják bezárni az oldalt) mind a Hannibál tanár úrban, mind pedig a PUFban kap a főhőst, vagy társait meghurcolni készülő badass srác egy jó nagy pofont. 

röhög az ember, de egy perc múlva már sír is, mert jön a tragédia. 

az emlegetett tragédia pedig be is következik; ÉS "HÁT HOGY MÁR LEGYEN KERETBEN A DOLOG, ZOLIKÁM........"

a verkli. 

az első filmben talán nagyobb a szarkasztikus jellege, mint a másodikban, hiszen az elvileg vidámságot sugárzó zenedoboz egy tragikus esemény mellett megy el. elvileg vonzania kéne az embereket, de egyik jelenetben se figyel rá a kutya sem. 

egy dolog, amit nem illusztrálok, de érdemes szövegkönyvileg írásba foglalni: 1 óra 14perc elején(bár kinek melyik verzió van meg, nekem a Manda) az egyik gyerek a háromból a tanár után néz, és miközben leveszi a sapkáját, ezt mondja: "te, ez oda megy."

"...azokhoz." fejezhetném be Boka és Nemecsek párbeszédével, amit akkor folytatnak, amikor Gayréb...bocsánat, Geréb röhögve elszalad előlük, és ott maradnak a grund sarkán, az úttesten. 

ezek voltak a főbb történések, az utcaképeket(séták a film végén, felvonulások) meg a Nemecsekék egyik konyhabútorát már nem is mondom, mert az pl. stúdió-berendezés volt. 

ja, és mindkettő Budapesten játszódik, a múlt században! nahát. 

megemlítendő, hogy ez csak egy gyors-írás volt, mintegy összefoglaló, megérne egy külön, részletes elemzést a két mű. 

namajd. 

u.i.: remélem, hogy Ternovszky Bélán, Jancsó Nyikán és rajtam kívül másnak is eszébe jutott, hogy a Fábri idén lesz 100 éves....lenne....

és nem csak propagandacélokra fogja az évfordulót felhasználni, mint tették azt annyi emberrel, annyian már. 

A Pál utcai fiúk / The boys of Paul street filmfeldolgozások

Viszonylag régen írtam ide bejegyzést, és mit ad Isten, az is PUFos volt...pedig be akartam számolni többek között a Lúdas Matyi 40ről is. ami késik....reméljük...
szóval jah, gondoltam, összeszedem RÖVID és szubjektív ismertetőkben az eddigi FILMfeldolgozásokat. A Pál utcai fiúk musicalt a Vígszínházban persze h látni akarja mindenki, mert jó, és én a győri előadásra is kíváncsi vagyok. Láttam már PUFot színházban, pont múltkor jött szembe pár mondat egy journal keretében az évekkel ezelőtti feldolgozásról.

A pim.hu honlapján már hiányosan találhatóak csak meg információ-csipetek, úgyhogy javarészt saját tapasztalatokra kell hagyatkoznom. mindenkinek üzenem, hogyha 2-3 év múlva találják meg ezt az irományt, és már nem működnek a youtube linkek, akkor ez van. magammal is kiszúrok haha

Lássuk tehát a filmeket:

1917. Balogh Béla: A Pál utcai fiúk - Balogh Béla(Galántai) kétszer is filmre vitte-elvileg. kis kavarodások vannak jelen esetben, mert színdarabról is beszélnek, ugyanakkor filmről is, ami nincs meg. Ismervén a második verziót, bőghetünk a kispárnánkba egész éjjel, hogy eltűnt a film; a filmgyártás még gyerek, a PUF maga 10 éves(!), Molnár pedig itt él Pesten....
egy kép a színdarabból, máig szerintem a legerősebb PUF related pic.

esküszöm, hogy eltöröm annak a kezét, aki elcsórja, mert mind a '24-es kockáit, mind pedig ezt magam fotóztam ki, sok keresgélés után. erről ennyit.

1924. Balogh Béla: A Pál utcai fiúk - második felvonás (Molnárral pacsizik, micsoda poén!) amelyről az áradozás itt olvasható. javarészt magamnak írtam ezeket, utólag vettem észre a többezer megtekintést. maradjunk annyiban, hogy eddig HÁROM jó feldolgozása van a PUFnak, abból kettő film, és az egyik ez. Boka és Nemecsek itt van először a kezdetektől olyan közel egymáshoz, ahogy a regényben nincs. valószínűleg innen vette az első megírt és kiadott színdarab ezt a dolgot, majd ettől átvette a musical.

1934. Frank Borzage: No greater glory - kissé megzavarodtam anno itt, ugyanis EZT a filmet olaszul láttam, holott ez egy amcsi film elvileg. megzavart továbbá az is, hogy a "kedves" rendezőnek nem éppen amerikai neve van; folytatva ott a sort, hogy az olasz fordításban három nyelven voltak kiírva a dolgok; volt orto botanico, Nemecsek András, és Gereb Deszo... nem is tudom, hogy panaszkodtam-e róla, ha nem tettem...de, elvileg megtettem. maradjunk annyiban, hogy elég nagy bajok voltak a fejekben már forgatókönyvíráskor...csak hogy olyan példákat említsek, mint a Múzeumkert hátterében tornyosuló brandenburgi kapu, az emeletes angol buszok a városban, vagy a banán evése, holott a banán....hát, jóval később jelent meg, maradjunk annyiban. utalások az első vh-ra, holott eredetileg a filmnek 1889-ban vagy max a századfordulón kéne játszódnia... szóval igen, valahol van egy rantom, de mivel nem találom, ez most nem lesz belinkelve. NEM akarja ezt megnézni senki. amúgy még meg lehet.

1935. Mario Monicelli: I ragazzi della via Pal - eléggé felszínes a wikipédia fogalmazása (mint mindig) és hiányos is(nem ajánlom h innen készüljetek dogára), összesen 2-3 snitt van fenn az egész filmből yt-on. idegesít a dolog, mert egészen pár nappal ezelőttig abban a hitben voltam, hogy MINDEGYIK feldolgozást láttam, ami részben igaz is, mert ezt nem lehet sehol sem megtalálni. pim-en sincs semmi érdemleges róla, és az rtl XXI. századában is csak ebből a yt-részletből volt....egy részlet.

1968. Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk - igazából 1969-re kéne tennem az időpontot, mert akkor mutatták be, de Nyikával annyit beszéltünk, és mindig 1968 volt az évszám, hogy ez marad. (gyengébbek kedvéért, ő volt az egyik Pásztor) EZ AZ  a film, amit jobb esetben mindenkivel megnézetnek. EZ AZ a film, ami A puf, ha guglizik az ember (nem ajánlom) akkor Boka János nevére Williamet dobja ki, Nemecsekére pedig Anthonyt. meg Faragó Gyurit, de a guglit a jóisten sem érti. EZ AZ a film, ami középen áll, a jó dolgozások dobogójának talán legtetején. itt sem egészen úgy történtek a forgatáskor és a forgkönyv megírásakor a dolgok, mint évekig hittem...de egyik forgatáson sem történnek úgy, szal.

2003. Maurizio Zaccaro: I ragazzi della via Pal - úgy látszik, az amcsik beleuntak a sztoriba, és már csak az olaszok filmesítik meg. talán mi is rájöttünk, hogy Fábrit (és BB-t) nem lehet überelni, úgyhogy ami tökéletes, ahhoz ne is nyúljunk. DE mégis hozzányúltak! a dolog egészen a pereskedésig ment, bár nemtom, mi történt végül. maradjunk annyiban, hogy teljesen jogosan pereltek az örökösök, mert ez a film (főleg az eredeti, 3 órás verziója) egy pusztulat. leginkább a mai rossz ficekhez lehetne hasonlítani; gyakorlatilag csak a nevek voltak azonosak, semmi másban nem egyezett, azon kívül, hogy Budapest jobb vagy éppen felismerhetetlen helyszínein játszódott. két éve itt van az asztalomon 360p-ben (többet nem ér) és képtelen vagyok megnézni; belenéztem, és máris visszatértek a rémképek 9 éves koromból. 

szegény Molnár.


2005. Török Ferenc, Geszti Péter: PUF, a nagy könyv filmetűd. nemrég felkerült, a musical előfutáraként megtalálhatunk már benne olyan szöszöket, amiket teljes valójukban a musicalben is (ez aztán a mondat) einstand,  haver! mivel filmetűd, ezért jóval rövidebb, mint egy játékfilm, mert valami sorozat részeként készült (éjjel fél egy van, nem fejtem ki, mire van a gugli)


ennyit so far a filmfeldolgozásokról.
írhatnék simán egy színházasat is, de az még kevésbé van dokumentálva, mint a filmesek. beletehetném a jelenlegi musicalt, beletehetném azt, hogy összvissz 3 db használható Boka Jánosunk van, beletehetném, hogy még a mesélőként és doktorkaként játszó Szabó Gyula is volt Boka...
de már így is túl sokat tettem bele. és ezt nem fizeti ki nekem senki....
nem, nem pénzről beszélek.

ezt elolvasva most már mindenki olyan okos lesz, csak tudnám, ha könyvet nem írok, blogot minek írok ki, ráadásul az internetre.

A Pál utcai fiúk 1924

aka néhány kép a Balogh Bélás PUF-ból; anno itt már publikáltam párat.

de most végre kimentettem többet, és mivel ez az internet..szóval igen.

 

eleje. várják Bokát. Nemecseknél...ez tényleg az...

 Boka gyilkos tekintetét teljesen elfelejtettem....mindent visz ez a fiú

Nemecsek a vörösingeseknél. Geréb szégyelli magát........

 ilyen van?! ilyen nincs.

ráadás: Kolnay és Barabás a werkből. 

Újévi vízválasztó