2018. június 3., vasárnap

git gud, Gustav!

JM autogram azon a híres falon. mármint az újon.


Nem lehetek elég hálás annak az embernek, aki anno segített nekem abban, hogy találkozzak a magyar animáció egyik legnagyobb istenével(szubj)-Nepp Józseffel.
Ez az ember pedig Jankovics Marcell.

node mindent szép sorjában!

tegnap (2018.05.02-án) volt egy rendezvény a Pannóniában, ahol elég sok fontos ember(szubj) megjelent, és előadást tartott.
vicc nélkül én már hazajárok abba az épületbe. A filmgyár mellett a másik wannabe munkhelyem-lenne- ha negyven éve élnék. szóval lényeg a lényeg- többek között tiszteletét tette tegnap Csukás István(!), Henrik Irén(Dargay felesége!!), és Jankovics Marcell(!!!) is, akik annak a kemény 6 db embernek, akik vették a fáradtságot és a pénztárcát, és elmentek, előadást tartottak.

gyerekek.

az egy dolog, hogy ínséges időkben mutatkozik meg az igazi barát.
az egy dolog, hogy a Pannónia el van eléggé dugva helyügyileg(bár..tökéletes helyen van. igen. egyik legszebb részében az egyik legszebb kerületünknek. csak az 56-os busz járna még……..) de akkoris, mibe kerülne eljönni?
ja, hogy régen voltak a magyar rajzfilmek, és ma már streamelitek az új sorozatokat. éértem.

szóval, Csukás István mesélt arról, hogy mi minden zajlott itt. hogy be lehetett ülni mások vetítésére is. hogy mennyi mindent véghez vihetett régen az ember. hogy értékelték azt, ha valaki ír. írtak. csinálták. engedték. volt pénz. Csukás csupa mosoly. sztori. árad belőle a nosztalgia, azok az idők, amikor még nem úgy kelt fel minden nap az ember, hogy utál mindent. nem úgy ment ki az utcára.
akkoriban bárkit meg lehetett fogni. Szabó Gyulát. Sinkovitsot. olyan emberek járkáltak egymás mellett, percenként összeestem volna, pedig nem vagyok a sztárkultusz híve.

Henrik Irén is mesélt. imádom a sztorikat, napokig el tudnám hallgatni étlen-szomjan. mesélte, micsoda nyüzsi volt itt, mesélte, mikor nyitva maradt az az ablak, és a Vuk hátterei megváltoztak általa(nem voltál ott, tesó, nem fogom elmesélni a teljes sztorit, így jártál!). mutatott Dargay rajzokat, én még mindig hiányolom Dargay korai munkásságát, abból kiindulva, hogy én a régebbi, rövidebb filmeket szeretem….de Dargay stílusa még mindig zseniális. jöhettek nekem itt a dizniék szirupos stílusával, meg azzal, hogy Macskássyék tőle vették át részben a stílust-igen. de mint annyi mindent, ezt is továbbfejlesztették.
még a Három nyúlból is megvan neki egy csomó cell. elképesztően rajzolt az az ember. úristen. olyan látásmódot szeretnék, mint amilyen a rajzfilmeseknek van/volt.
csak magamnak írom fel: egy Gusztáv részt befotózni kb 5 napba tellett. Dargay '64-'68 között volt benne a sorozatban.


A Pannóniát rendszerváltás környékén egyik napról a másikra bezárták, elbocsájtottak mindenkit.


és


otthagyták az épületet.



urbexeseknek paradicsom lett volna, ha akkor már létezik urbex, de amilyen szinten az épület leamortizálódott, azt bárki megirigyelné, aki rohadó, fűbenőtte épületekkel foglalkozik.
a dolgozók mentettek meg eszközöket, celleket, kamerákat, berendezéseket.
és most nincs hely, hogy mindent tároljanak. nincs. hely.

szóval kérdezem én: amikor a fejesek arról beszélnek, hogy ÚÚRISTEN, EZERÉVES TÖRTÉNELMÜNK, VÉDJÜK, TRIANON, ARANY ÉV, PETŐFI, SZAVALJUNK- aha.
tegnap vesztettem el a nagymagyar, mellüket verő emberekben minden létező hitemet. ezek ne beszéljenek nekem.
az se nyissa ki a száját, aki nem cselekszik. aki celleket ad el(source-egy aukciós oldal), pénzért, ahelyett, hogy odaadná az eredeti (még élő….) alkotóknak. mert ez evidens lenne azok után, hogy tudatában vagyunk annak, hogy a nagy része a MUNKÁNAK megsemmisült. az se szóljon egy szót se, aki nagyban bólogat, de amikor a magyar animáció feltámasztásáról esik szó, akkor a mestereknek való pénz-adásról teljesen lemond. kik csináljanak rajzfilmet, ha nem azok, AKIK MÉG TUDJÁK IS, HOGY KELL CSINÁLNI?!
az mtva is összekakilhatja magát. mindenki. az, ami ma marketing néven fut, minden egyes reklám, és kritikán aluli film, sorozat, ami képernyőre kerül csak azt köszönheti meg a jóistennek, hogy nem filmre forgott, mert a Fábritól a Macskássy-ig mindenki feltámadt volna már, hogy ennyi szart csinálnak, ahelyett, hogy okosan használnák az adott médiumot.
igen, egyszerűen teljesen ki vagyok akadva azon, hogy bezártak egy remekül működő intézményt, és hagyták rohadni, meghalni, elvérezni. és ez nekik rendben van, ezt elhallgatják, csak a nagy rajzfilmesek beszélnek néha arról, hogy „ez nem volt túl jó érzés”.. úgyhogy EZEK az emberek beszéljenek. akik tényleg ott voltak, és nem a bársonyszékben ültek, benn a parlamentben.


Jankovics Marcell. láttam feljönni a lépcsőn. majdnem megkönnyeztem: ikonikus. ő az az ember, akinek az önéletrajzát, ha négy ember közt szétosztanánk, jutna mindenkinek díj, végzettség, tudás. hihetetlen agy. butának éreztem magam sokszor mellette. Illusztrálta (és aláírta-köszönöm!) a Toldi új kiadását, a Daliás időkről(ott a hátterek??a képkockák????ezek nem normálisak, és ezt a legpozitívabb jelentéstartalommal mondom.mesterek.), meg az új Toldiról beszélt egy ex-munkatársával.
A kutya nem emlékszik Gusztávra.
anyám keveri Sebaj Tóbiással, idősebbeknek rémlik. én nem tudom eléggé hangoztatni, hogy mennyit jelent nekem ez a sorozat. imádom.
megyek a Jankovicshoz, kérdezem a Gusztáv filmről.


itt már meséltem, hogy volt, illetve azt, hogy NEM VOLT végül Gusztáv film.
a végülnemvolt Gusztáv film címe Gusztáv bárkája lett volna. a helyét sokszor nem találó Gusztáv, hát..most sem találta a helyét. átérzem. de viszont a dialóg szerint lett volna benne beszéd.
Jankovics a ’60-as évek végére tette, én úgy olvastam abból az egy forrásból, hogy a János vitézt csinálták meg helyette.
A storyboardot ő csinálta, végig megvan.

A sztori maga pedig filozófiailag(?) teljesen korrekt, sorra döfődött a szívembe a kés, mikor mondta a mester:
„azért nem lett, mert nem kellett nekik. A Rófusz elkérte, hogy pályázik vele, de nem kellet nekik.”


nem.kellett.nekik.


az akkoriban ünnepelt sztár nem kellett nekik egy egész estés filmre.

ezek után egy a célom: meggazdagodni, és akkor film. Mondjuk Alfonzót nem tudjuk feltámasztani.hm.
Alfonzó volt amúgy Gusztáv hangja. lsd Caola reklámok, és néhány rész, amiben azt kiabálta pl, hogy: „taxi!” JM mondta, kiabálni akart, hát mondta neki, kiabálja.
Gálvölgyi nem volt Gusztáv hangja, kedves wikipédia megint hülyére vett engem, de már megszoktam.
JM rajzolt nekem Gusztávot. nem tudtam eléggé megköszönni neki, valamit nagyon de nagyon imádok a figurában.(talán, hogy életmentő?) ráadásul még mindig dőlnek belőle a viccek. Úriember. ez a fajta mára kiveszett.
hiányzik.
„néha elcsíptem egy Gusztávot. régen volt, nem emlékeztem, nevettem rajta, milyen jó geg!”-JM
igen, a Gusztávban egy darab szó nélkül, ömlesztve voltak a gegek.




egy pillanatig nem bántam meg, hogy időmet és pénzemet nem kímélve elmentem az előadásokra. ki, ha én nem, kikhez, ha hozzájuk nem?....

szóval az, aki most nagyon jajong, hogy „jaaaj, hát én el akartam jönni” meg „persze, szeretem a magyar rajzfilmeket, például….” naigen, emberek. tisztelni kéne a múltat, anélkül nincs jelen és jövő.